Vannak pillanatok, vagy egyszerűen csak lelkiállapotok, amikor nem lenne szabad Gacktot hallgatnom. Mindig óriási hatással volt rám a zenéje, megérint és elkápráztat, de az olyan perceimben, amikor úrrá lesz rajtam valami megmagyarázhatatlan kis szomorúság, olyankor a lelkem legmélyéig megráz, és a szökevény könnycseppek máris a pilláimon hintáznak.
Azután persze nevetek magamon az érzelgősségem miatt.
hallgatott zene: Gackt - Setsugekka ~ The end of silence
Ó, tudom miről beszélsz! :] Ahogy a kedves "japán shós" mondta, néha meglepően érzékeny tudok lenni. Képes vagyok olyan dolgokért könnyeket hullatni, amikért egy másik ember normális esetben különösebb érzelmek nélkül 'visel el'.
VálaszTörlésSzerintem nincs semmi baj az ilyen pillanatokkal, bár azért van,hogy zavar az érzékenységem. xP De,ha egy szám miatt van, azt sosem szégyellem! *-* (L)
Igazából nem szégyellem, ha érzékeny vagyok, csak néha olyan furán érzem magam, hogy a sírás után nevetéssel kell enyhítenem a feszültségem xD
VálaszTörlésEléggé labilis személyiség vagyok xD
Ezzel sem vagy egyedül. xD
VálaszTörlés