rhodesia.

ezt most csak azért, mert Tatsuya gyönyörű benne.

no more pain - album review

Egy hete jelent meg hivatalosan a KAT-TUN új albuma - bár már előtte pár nappal is le lehetett tölteni -, és úgy érzem, ideje összeszednem róla a gondolataimat.

No more pain: Maga a dal - és a hozzátartozó PV is - nálam az abszolút mindent vivő. Benne van minden olyan elem, ami legalábbis régebben, megkülönböztette a KAT-TUN-t a többi tinglitagli zenét játszó jpop együttestől. Az egésznek a hangulata és a lendülete magával ragadó, szvsz már csak akkor lehetne jobb, ha Jin is énekelne benne. A néhol felbukkanó auto-tune elemek ugyan nekem nem hiányoznának belőle, de összességében nem rontják a hatást.

Love yourself: Erről mindig a Yamanade jut az eszembe, hiszen ez a dal volt a dorama openingje. Különösebben akkor sem szerettem, bár a PV nem rossz, de a dal legnagyobb értéke, hogy Jin is hallható benne.

Faraway: Tipikus lassú szám, tipikus dallamvezetéssel és tipikusan szép, de semmitmondó hangokkal. A szövegről nyilatkozni nem tudok, mert még nem olvastam fordítását, de felteszem, nem szól világmegváltó gondolatokról.

The D-Motion: Ez az a dal, amit csak nagyon sokadik hallgatásra tudtam megszeretni. Idegesítettek benne a torzítások, nem tetszett a PV sem - bár itt sem elhanyagolható szempont, hogy legalább énekel benne Jin -, viszont mostanra az egyik kedvencem. Talán azért, mert annyira rossz, hogy az már jó. De az LM.C koncertet mindig az eszembe juttatja, mert várakozás közben Mitsuval - többek között - ezt hallgattuk ^^

Right now: Talán a D-Motion valamiféle folytatásának szánták a hasonló ritmusokkal és a rengeteg auto-tune használatával, de amit egyszer el lehet adni mert poén, másodszorra (sőt harmadszorra, lsd. Going!) már nem biztos.

Rockin' all Nite: Van benne valami. A lemez többi dalát tekintve mindenképpen az erősebb számok közé tartozik, van benne lendület, de például az előző album dalaihoz viszonyítva így is csak az "elmegy" kategóriába fér be.

Going!: A D-Motion után adták ki ezt a single-t, már Jin nélkül. De amíg a D-Motion-t el lehetett adni azzal, hogy más volt, mint a megszokott, a Going! szánalmas kudarcot vallott ezzel a próbálkozással. Jóformán minden hangot a stúdióban korrigáltak ki; az egész dal ékes bizonyítéka annak a feltevésnek, hogy Jin hangja nélkül a KAT-TUN összességében nulla.

Sweet: Kame szólója, egy kellemes, lassú dal. Megüti azt a szintet, amit az ő szólói általában, de messze nem üt akkorát, mint a korábbi lassú dalai - persze Kizunából csak egy van. Rosszat nem igazán lehet mondani róla: Kazuya hangja szokás szerint gyönyörű, minden a hang a helyén van, sokszor meg lehet hallgatni, mert valóban kellemes a fülnek, de nem okoz olyan katarzist, mint például az Aishiteiru kara.

Love music: Junno követte el ezt a helyes kis számot. Az ő hangjával én mindig bajban vagyok, tisztának éppen tiszta a felvételeken, de soha nem tudom eldönteni, hogy igazán tetszik-e. Ebben a dalban meg aztán még rappel is, ami igazán feldobja az egészet. Kár, hogy koncerten így soha az életben nem fogja elénekelni.

Make you wet ~ chapter 2: Soha az életben nem gondoltam volna arra, hogy valaha a 'szexi' és Koki neve egy mondatban fog szerepelni a fejemben. Pedig erre a számra nem tudok mást mondani, mint azt, hogy rohadt szexi, és hogy nagyon ott van!

Rabbit or wolf?: Uebo-hime nem tud olyan szólót énekelni, ami nekem ne tetszene, de ez most kiemelkedően jól sikerült. Kedves, játékos, lendületes a hangulata, és az egészből valahogyan süt Tatsuya személyisége. Az N.M.P utáni második kedvencem.

Film: Marunak szép hangja van, és tud is énekelni, ezt nem vitathatom. Mindazonáltal sajnos engem továbbra sem igazán tud megfogni, de ez a dal tökéletesen rendben van. Mindenesetre némely közös dalt magasan ver az albumról.

Promise song: Egy újabb lassú szám, az album egyik legerősebb dala. Nem zavaróan csöpögős, csak éppen a kellő mértékben, abból a fajtából, amiből egy mindenképpen elfér egy lemezen. Ráadásul nem csupán Kame hangja hallatszik - végre nem olyan a hatás, mintha egyetlen énekes lenne, pár vokalistával kiegészítve (bár Jin távollétében általában pontosan ez a helyzet).

Hello: A záródal csupán a limitált kiadáson szerepel, és nem akarok rosszmájúnak  tűnni, amikor kijelentem, hogy emiatt a szám miatt nem volt érdemes több pénzt áldozni az albumra...

Összességében valószínűleg kitűnik a sorok közül, hogy nem rajongok az új albumért. Akad egy-két dal, amit őszintén szeretek, de ez sem változtat a tényen, hogy többre, sokkal többre számítottam. Hamis illúzióim ugyan nem voltak: tudtam, hogy Jin nélkül nem lesz az igazi. De az igazság az, hogy ezeknek a daloknak a többségén az ő jelenléte sem segített volna, és szinte hálás is vagyok, hogy nem kellett ennyire gyenge számokban énekelnie. Az is tény, hogy mostanában valamiért nem megy nekik, és ezt a rajongók is pontosan érzik, a számok mindennél beszédesebbek: az első napon csupán 62000 példány kelt el, ezzel szemben a Break the Records-ból annak idején 89000, a Queen of the Pirates-ból pedig több, mint 120000. Az Oricon első helyét ugyan még így is megszerezték, de ezek az adatok így is mindent elárulnak; Johnny-san, talán tenni kellene valamit...

Mindeközben Jin meghódítja az Egyesült Államokat: ősszel több más nagyvárosban is fellép - én pedig azt számolgatom, össze tudnék-e kaparni addigra annyi pénzt, hogy megnézzem New Yorkban.

i wish.

i wish i'd be in los angeles with you right now.

but... do your best, my beloved one.

LoveCom.

Az előbb megnéztem a Lovely Complexet, és olyan jó kedvem lett tőle, hogy teljesen romba dőltek a terveim arról, hogy ma Akamét írjak.

Chibi-chaaan~ <3

i am.sterdam

Tadaima~

Voltatok már Amszterdamban? Ha nem, akkor menjetek, mert szuper város! Csak ha tehetitek, ne busszal vagy kocsival menjetek, mert kib*szott messze van. Akkor meg pláne messze van, ha mögötted négy vadparaszt ül, és folyamatosan a zsidózást, niggerezést, köcsögözést és cigányozást kell hallgatnod. És amikor már hárman elkussoltak, a negyedik hajnali háromkor még rázendít a Videoton-indulóra, csak úgy magában. Ja, és ha sorozatban három filmet kell megnézned a futball-huligánokról, ahogyan sz*rrá verik egymást, akkor meg aztán azt kívánod, bárcsak el se indultál volna.

Igazi felüdülés volt, amikor este hétre megérkeztünk Nürnbergbe, és három gyönyörű órácskára megszabadultunk a társaságtól. Nürnberg is szép város, bár nem túl nagy, a belvárost legalább háromszor bejártuk oda-vissza a három óra alatt.

Hajnalban értünk át Hollandiába, kb. reggel nyolcra Amszterdamban voltunk. A busz kitett minket valahol a városban, mi meg nekiindultunk. Még nem volt nyitva semmi, úgyhogy csak nézelődtünk, sétáltunk, próbáltunk rájönni, hogy hogyan jutunk majd el a stadionba. Vettünk egy 24 órás jegyet, ami minden tömegközlekedési eszközre érvényes, aztán csak a hecc kedvéért metrózgattunk meg villamosozgattunk kicsit. Dél körül azt vettük észre, hogy lassan a fél város narancssárgába öltözött, úgyhogy mi is nekiindultunk a stadionba. Jól kint van a város szélén, még metróval is legalább húsz perc volt odaérni. Na ott aztán tényleg mindenki narancssárga cuccban volt! Hihetetlen, hogy az egészen pici gyerekektől kezdve a nagymamákig mindenki kint van a meccsen, beöltözik a nemzeti színekbe, és együtt élvezi a focit. És senki nem balhézik. Végigvonultunk vagy tízezer holland között a magyar sálakkal meg mezekkel, és senki nem nézett ránk még csak csúnyán se. A stadion hihetetlen volt! Tele volt szinte az egész, és amikor megindult a meccs alatt a hullámzás...! Oké, magát a meccset azt hagyjuk, egyszerűen szégyen volt, amit produkáltunk xD Pedig mi szurkoltunk rendesen, tényleg!

A meccs után otthagytuk a többieket, és csak az öcsémmel meg az unokatesómmal mászkáltunk a városban. Mondjuk múzeumokat meg ilyesmiket nem néztünk se délelőtt (sajnos a társaságban nem sok ember akadt, akik előnyben részesítették volna a kultúrát a legalizált könnyűdrogokkal szemben...), se délután. Inkább csak boltokba mászkáltunk, meg nézelődtünk mindenfelé. Egyetlen olyan dolog van Amszterdamban, amit semmiképpen nem szerettem volna kihagyni, az pedig Anna Frank Háza volt. Amióta csak olvastam a naplóját, szerettem volna megnézni azt a helyet, ahol évekig bújkált a családjával. Eléggé megdöbbentő volt látni a múzeumot, de nagyon boldog vagyok, hogy megnézhettem. 

Este 11-kor találkozunk a többiekkel, a kisbusz bejött értünk a Dam térre, és elindultunk hazafelé. Szerencsére a hazafelé utat sokkal hamarabb lezavartuk, és még aludni is tudtunk valamennyit, de a nyakam meg a derekam azóta is fáj, szóval soha többé ilyen messzire busszal!

örökké nem eshet.

Elegem van az esőből. Nagyon elegem van.

Megvettem ma a Breaking dawn-t. A felét már ki is olvastam. Újat nem nagyon tud mondani, mert angolul már régen kiolvastam, de azért jó most magyarul. Nem kell erőltetnem az agyamat hozzá, és ez külön megkönnyebbülés. Kedden meg a Hetaliát vettem meg, még nem végeztem ugyan vele, de nagyon tetszik.

Voltam ma a SugarShopban Nekohiméékkel, fincsi sütiket ettünk ^^ Rájöttem, hogy nagyon is komfortosan érzem magam loliban hétköznap az utcán is, úgyhogy lehet hogy ezentúl gyakrabban fogok így öltözni.

Tegnap jelent meg  Negative új albuma, azon melegében le is töltöttem, és kib*szott jó! Még csak másfélszer hallgattam meg, de így első hallásra máris jobban tetszik, mint a Karma Killer, ez nekem valahogy sokkal negative-osabb.

Borzasztó Jin-hiányom van. Elkezdtem újranézni a Yukan Clubot, így most már jobb kicsit, de nem az igazi... Hallottam a KT-TUN új számából, a No more pain-ből egy részletet, és be kell ismernem, hogy nagyon tetszik. Jin hangja hiányzik ugyan belőle, de mégis tetszik. Ezek után kíváncsi vagyok az új albumra. Elvileg 16-án jelenik meg.

Az Udine-i Filmfesztiválon vetítették a Bandage-t; amikor olvastam, azt hittem lemegyek hídba. Megkapta a közönségdíjat, aminek tökre örülök, de könyörgöm, miért nem lehetett volna nálunk is levetíteni mondjuk azon a nyamvadt Titanic Nemzetközi Filmfesztiválon?! Ráadásul a dvd-n meg nem lesz angol felirat, pedig nem hiszem, hogy annyira nehéz lett volna megcsinálni hozzá. Ha a fansubosok nekiesnek, fogadok, hogy egy hét után fent lesz felirattal. Éppen ezért nem veszem meg a dvd-t, hanem letöltöm, pedig szeretném eredetiben, de úgy sok értelme nem lenne.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

És akkor most pár napra offline helyezem magam, mert holnap reggel indulok Amszterdamba, és csak hétfőn vagy kedden érek haza.

kon ~