2010. július 25., vasárnap

Shou-nyuszi-chan kalózkapitány és sexy Saga matróz kalandjai a lakatlan szigeten~

Pár napig a vendégem volt egy valódi kalózkapitány! xD

Egy csomó mindent csináltunk együtt, például lesokkoltam szegényt a vezetési technikámmal, azután pedig pár koncertrészlettel a NewS illetve a KAT-TUN előadásában. Néztünk Yukan Clubot, csak mert ott Jin annyira szexi, és Junno annyira... Junno. xD Hogy ne maradjunk JE nélkül, terítékre került a 2004-es Summary backstage felvétele is, amit imádok! Persze hallgattunk normális zenét is, volt Placebo koncert, GazettE és alice nine. is (oké, ez utóbbit nem feltétlenül a normális zene kategóriába soroljuk, de azért szeressük őket ^^) .
Megcsillogtattuk a konyhaművészetünket is, alkottunk gyümölcsös-vaníliás pudingot:


És sushit is~


Oké, nem tökéletes, de ez volt az első ilyen irányú próbálkozásunk. ^^

Fürödtünk a szökőkútban, és fagyiztunk a ligetben. Megszálltunk egy játszóteret, ahol is a szellemi szintem bizonyítékaként negyed órán át hintáztattam egy babahintában a Shinya nevezetű zsiráfos táskámat. De csak mert a kapitány is hintázott, nekem meg nem fért kényelmesen bele a nagy seggem a hintába. xD


Mondjuk az idő legnagyobb részében simán csak döglöttünk, de én nagyon jól éreztem magam! Még amikor hajótörést szenvedtünk a lakatlan szigeten, akkor is megvédtük egymást a kannibáloktól~ És köszönöm Shou-nyuszi-chan kapitány úr, hogy megmentett a vérszomjas vadnyúltól *-* Kérem Uram, jöjjön máskor is! <3


~~~

Amúgy lógok egy beszámolóval a nyaralásról és a Versailles koncertről is. Lusta vagyok, hontou ni gomen nasai~


no more pain.

Pár napig ki voltam akadva a KAT-TUN körüli dolgok miatt. Utálom a módot, ahogyan az egészet elrendezték, de mostanra eljutottam a megkönnyebbülés érzetéig, amiért Jin végre relative szabad lett. Nem hiszem, hogy nem volt ez eldöntve már hónapokkal ezelőtt, mégis etették a jónépet a minden-rendben-mindenki-szeret-mindenkit-és-Jin-természetesen-nem-lép-ki-dumával. Szerettem volna hinni, hogy igaz - bár csak a magam nevében beszélhetek, de gondolom mindenki reménykedett -, de várható volt, hogy megtörténik. Jin a maga útját fogja járni, és nem számít, mennyire tetszik vagy nem tetszik a zene, amit játszik, amíg őt boldoggá teszi - márpedig ő érezhetően imádja, ha a saját zenéjét játszhatja -, addig én is boldog leszek. Őszintén remélem, hogy nem kerül a süllyesztőbe valami kicsinyes bosszúból, amiért nem hagyta, hogy irányítsák. Talán egyszer tényleg jön Európába is, és akkor akárhogyan is, de elmegyek megnézni a koncertjét.
A KAT-TUN pedig megy tovább. Ugyan Jin A-betűje eltűnik, de a név sem változik. A KA ezentúl Kame nevét fogja jelenteni. Szerintem ez prímán kifejezi a valódi helyzetet: Kamenashi Kazuya és a vokalisták. Igazából ez a helyzet remek lehetőséget adott volna arra, hogy kicsit kiegyenlítődjenek a szerepek, de ez nem fog megtörténni. Kame még többet fog vállalni, és a szemünk láttára fog belerokkanni a rengeteg munkába. Olyan szép lenne, ha egy illetékes ezt időben észrevenné, és tenne ellene valamit.

Ez az egész sokkélmény arra késztetett, hogy novella-formába öntsem a gondolataimat:



És akkor a nap híre:  *dobpergés*  FENT VAN A BANDAGE!!! Örök hálám annak, aki feltöltötte, hiszen már a gépemen figyel a film, és arra vár, hogy nyugiban megnézhessem. Egy szót sem fogok érteni belőle, hiszen nincsen még hozzá felirat, de kit érdekel, amikor Jint nézhetem és hallgathatom benne~ *-*

2010. július 24., szombat

2010. július 18., vasárnap

~~~

még ha régóta rettegsz is valamitől, nem lesz kisebb a sokk, amikor végül bekövetkezik.

~~~

2010. július 15., csütörtök

2010. július 5., hétfő

~~~


Pár napig nem leszek gépközelben... Vár Olaszország ^^

Ittekimasu~

2010. július 4., vasárnap

köszönöm.

Köszönöm az anyukádnak, hogy 26 évvel ezelőtt a világra hozott. Bár el tudnám mondani, mennyire...


Annyira nagyon köszönöm, hogy létezel.

ez a nap más mint a többi.


24 évvel ezelőtt, Tokióban, világra jött egy tündéri kisfiú. Mosolya erőt és vidámságot sugároz, ha őt látom, nem tudok szomorkodni.
Boldog születésnapot, Masuda Takahisa, my Superman!


Boldog születésnapot, Gackt-sama!