pray for japan.

Még mindig nem tudom igazából felfogni, ami történt. Hogy a természet ilyen kegyetlen legyen, hogy egy olyan csodálatos országot, mint Japán, így leromboljon... Sokan mondják ezek után, hogy nem tudnának egy ilyen helyen élni, hiszen minden egyes napon megvan az esély, hogy ez megtörténjen. Én máshogy gondolom. Remélem, hogy egyszer meglesz az esélyem, hogy Japánban éljek, még akkor is, ha ott a talaj bármelyik pillanatban kiszaladhat a talpam alól. Tudom, hogy a japán emberek képesek felülemelkedni egy ilyen mértékű katasztrófán is, és őszintén irigylem azt a mentalitást, ami ezt lehetővé teszi. Ha létezik ország, ami képes lesz viszonylag hamar talpra állni egy ilyen tragédia után, az Japán. 

Imádkozom a névtelen és arctalan milliókért, de az ember természete már csak olyan, hogy azokért aggódik jobban, akiket ismer. Egy ismert ember élete nem ér többet, mint akármelyik másiké, de engem mégiscsak ők kötnek össze a szigetországgal. Szerencsére senki nem sérült meg komolyabban azok közül, akiket szeretek. Az első gondolatom természetesen Jin volt, de hála az égnek ő jól van. A Hey! Say! babácskáim viszont nem voltak ennyire szerencsések, az első hírek szerint Yamada, Daiki, Yuuto, Ryuutaro és Yabu kórházban vannak, Hikaru nem tud semmit a családjáról, és a házukat Sendaiban teljesen lerombolta a katasztrófa. Yamapi autóbalesetet szenvedett, de nem sérült meg komolyabban, csak a kutyusa, P-chan van kórházban. Az ő házuk is tönkrement, ahogyan Ueda otthona, Chinené, Massué, és rengeteg más emberé is. De a házakat újjá lehet építeni, az anyagi dolgokat rendbe lehet hozni, így hát egy ilyen helyzetben ez számít legkevésbé.

Amikor az apró-cseprő kis problémáinkon rágódunk, gondoljunk egy pillanatig arra, hogy valójában milyen szerencsések vagyunk, mert nekünk nem kell átélni ilyen borzalmakat. Nem kell végignéznünk, ahogyan nyolc-tíz méter magas hullámok mossák el az otthonainkat, semmissé téve mindent, amiért dolgoztunk. Ha a büdös, koszos MÁV vonatokon utazunk, nem borítja fel a szerelvényt egy hatalmas víztömeg, elsodorva minden útjába kerülőt. Nem maradnak a városaink áramszolgáltatás nélkül, nem áll le a tömegközlekedés, nem kell a magas épületek tetejére menekülnünk. Valóban annyira rossz sorsunk van?

Az én szívem és gondolataim Japánban vannak, hiszek bennük, és hiszem, hogy valamikor a nem is olyan távoli jövőben ott fogok sétálni a cseresznyefák árnyékában...

Csak én tudom, hogy milyen nehéz egyben tartanom magam.

doramák.

Úgy döntöttem, csinálok magamnak egy listát azokról a doramákról, amiket láttam, és azokról, amiket mindenképpen meg szeretnék nézni - mert ilyenből rengeteg van -, így talán könnyebben kiigazodom a sok néznivalón.

Befejezett:

Gokusen 2 ♥♥♥
Yukan Club  ♥♥♥♥
Anego ♥♥♥
Tatta Hitotsu no Koi ♥♥♥♥♥
Nobuta wo Produce ♥♥♥♥
Yamato Nadeshiko Shichi Henge ♥♥♥
Dragon Zakura ♥♥♥♥
My Girl ♥♥♥
Dance Drill ♥♥♥ 
Waraeru Koi wa Shitakunai  ♥♥♥
Code Blue ♥♥♥♥  
Code Blue SP ♥♥♥♥
Code Blue 2 ♥♥♥
Shounen wa Tori ni Natta  ♥♥♥
1 litre of Tears ♥♥♥♥
Sensei wa Erai! ♥♥♥
Hidarime Tantei Eye SP ♥♥♥
Hidarime Tantei Eye  ♥♥♥♥
Furuhata Chugakusei SP ♥♥♥
One Pound Gospel ♥♥♥♥
Koishite Akuma ♥♥♥♥
Princess Princess D ♥♥
Scrap Teacher ♥♥♥♥
Ryuusei no Kizuna ♥♥♥♥
Orthros no Inu  ♥♥♥♥
Buzzer Beat ♥♥♥♥♥
Atashinchi no Danshi ♥♥♥♥♥
Honey and Clover ♥♥

Folyamatban:

Inu wo Kau to Iu Koto
Troubleman
 
Kurosagi - valamiért félbemaradt, és még nem néztem végig
Kami no Shizuku - egyszer majd ezt is befejezem
Sapuri - akármennyire szeretem Kamét, ezt nem bírtam végignézni

Tervezett:

14 Sai no Haha
15 Sai no Blues
JOKER
Last Friends
Liar Game
My Boss My Hero
Nodame Cantabile
Ohitorisama
Rescue
Tantei Gakuen Q
The Quiz Show

~~~

sweet and cute.

 

Mert mi tehetne boldogabbá egy lányt, mint a teljesen céltalan vásárlás leárazáskor, főleg ha amúgy is a nullán van anyagilag~!?

Eternal PV

Mégis meg kell mutatnom ezt a csodát, így feltöltöm a gépemről, ezt remélhetőleg nem szedetik le. :'D

~~~

Eternal.

Végre felkerült az Eternal pv a netre. Teljesen sallangmentes, de egyszerűségében is gyönyörű. Jin egy feketés-barnás-sárgás háttér előtt áll, fehér pólóban és fehér kapucnis pulcsiban - a kapucni a fején -, és csak énekel. Így semmi nem terelheti el a figyelmet a gyönyörű dallamról; az egész videó hangulatában van valami szívbemarkoló. Nem szégyellem, amikor először végignéztem, kicsordultak a könnyeim. Olyan büszke vagyok rá, hogy megcsinálta, hogy egyedül is eljutott idáig, és annyira remélem, hogy mindenki szeretettel fogadja majd, és támogatni fogja továbbra is.

 

Nem teszem be ide a videót, mert úgysem lesz sokáig fent youtube-on - én mindenesetre már letöltöttem, itt csücsül a gépemen, hogy bármikor megnézhessem. 

"There are things we have to get over with but just don't give it up. Whatever happens I always will be there for you."

Kyou mo arigatou~

otanjoubi omedetou~

Boldog Születésnapot Teknőske~ <3

Igaz Japánban már vége ennek a napnak, de nagyon remélem, hogy békességben, szeretetben és nyugalomban töltötted... Na persze Téged ismerve sokkal nagyobb az esély rá, hogy három fotózáson, öt interjún, meg egy megbeszélésen vettél részt... Igazán pihenned kellene.

far away.

"Minden, amit álmodni lehet, igaz."

~~~

A szerelmi bánatban az a legszörnyűbb, hogy nem szokás belehalni. Az ember balesetekben, betegségekben hal meg, és nem azért, mert a világ veszít a ragyogásából. Elveszíteni a valakihez tartozás illúzióját fájdalmas. Az élet viszont megy tovább. És ez így van jól.

real life.

Úgy vélem, ideje némi életjelet adni magamról, hiszen már egy hónapja nem írtam semmit. Tehát örömmel közölhetem mindenkivel, hogy élek és lélegzem még egyelőre. Bár két napja megint fáj a torkom, és mára lázam is lett, de jól leszek. Hogy mivel töltöttem az elmúlt hónapot? Nos, nagyrészt semmivel. Buktam mindkét vizsgám, és hozzá sem szagoltam a szakdolgozathoz. Be kell vallanom, kicsit elhagytam magam. Kifáraszt az érzelmi hullámvasút, amin ülök pár hete, és egyszerűen nincsen erőm semmihez, azon kívül, hogy üljek a gép előtt és doramákat bámuljak vagy zenét hallgassak. És sírjak, igen. Szégyellem is magam, de az utóbbi időben igazi crybaby lett belőlem. Nem, nem vagyok depressziós, alapvetően még mindig imádom az életet, és azt sem mondhatom, hogy nem történtek jó dolgok is. Volt pár remek pillanat, amiket nagyrészt a barátaimnak köszönhetek. Azoknak, akik mellettem állnak akkor is, amikor szomorú vagyok, hallgatják a nyafogásomat, vagy átölelnek, ha sírok. (Megjegyzem, nem szokásom mások előtt sírni, csak egyszeri alkalom volt.) Szóval nem kell aggódni miattam, jól leszek. Elkezdődik a suli is a jövő héten, és szakmai gyakorlaton is leszek egy újságnál. Végülis mindig is erre vágytam. :) Nem tesz jót nekem, ha nincsen semmi dolgom, hiába vagyok alapvetően lusta, de ha csinálnom kell valamit, akkor feltöltődök energiával. A semmittevés fáraszt.

Valamelyik nap, amikor nagyon neki voltam keseredve, azon gondolkoztam, hogy abban a pillanatban válsz igazi vesztessé, amikor elfogadod a vereség tényét, függetlenül attól, hogy bekövetkezett-e egyáltalán. És én nem akarok veszíteni.

Na de evezzünk vidámabb vizekre! Gigi írta, hogy 12-én végre postázzák Clobbáról a cuccokat, úgyhogy nemsokára boldog tulajdonosa leszek egy rózsaszín Tea Party cipőnek. *___* Ezen kívül már elő van rendelve Jin első single-je, ami március 2-án jelenik meg, úgyhogy duplán boldog vagyok. <3 Az Eternalt tegnap óta játsszák a japán rádiók, és amióta sikerült letölteni a számot, már szinte rongyossá hallgattam. Annyira gyönyörű az egész, egy egyszerű zongora kíséretében a legtisztább, leggyönyörűbb hang énekel, és engem kiráz a hideg  valahányszor hallom. És annyira büszke vagyok rá! Mert elérte, hogy szabad lehessen, hogy az lehessen, aki. És ha már az idoloknál tartunk, mostanában Yamapi van terítéken nálam. Az ő szólólemezét is ezerszer meghallgattam, és pár nap alatt végignéztem a Code Blue mindkét évadját. Plusz a Shounen wa Tori ni Natta című filmjét is, amiben még csak 16 éves, de már akkor is látszik, milyen tehetséges. A Code Blue-ban pedig Aizawa-senseiként... Fuh, hát annyit mondhatok, nagyon jól áll neki a szerep. ^^
Jaj és persze volt Negative meg - OZ - koncert, mindkettő szuper volt, beleszerettem Naoba az OZ-ból, mindenki cuki volt, Negative-nál meg alap, hogy mindenki imádnivaló volt. :) Ja, és kaptam Anttitól egy pengetőt, egyenesen a kezembe nyomta. :D

Mára ennyi, aztán majd ezentúl megpróbálok gyakrabban írni. :)

mikor a lolita felszínre tör.

Időről időre hullámokban tör rám a vágy, hogy új, minél több és szebb loliruhára tegyek szert. Ilyenkor valóban az minden vágyam, hogy külsőségekben is megmutathassam a világnak a bennem élő lolitát. Azonban ezeknek az időszakoknak a szüneteiben lelkesedek más stílusokért is, szeretnék punk-rock-visualkei cuccokat, lazább dolgokat. Viszont a belső lolitám konstans módon, állandóan vágyik a szépségre, az eleganciára, a művészetekre, és mindazokra a dolgokra, amitől lolita a lolita. Hiszen milyen jó dolog összekucorodni egy csésze finom teával, az Elfújta a szélt olvasni, miközben a háttérben Nana Kitade zenéje szól... Most viszont az elmúlt pár napban hatványozottan előtört bennem a vágy az új ruhákra, és megint elkezdtem borzasztóan sajnálni hogy nem vettem meg azt a gyönyörű offbrand blúzt amit hetekkel ezelőtt láttam (magas nyaka volt, és masnit lehetett rá kötni *___*). Ezen kívül elgondolkoztam, hogy vegyek-e abból a szépséges tündérmintás anyagból, aminek 3000 forint métere. Nem tudom, hogy mennyiből jönne ki egy szoknya, de ha veszek mondjuk két méter anyagot, plusz a munkadíj... Nem tudom, megérné-e, bár az anyag tényleg gyönyörű. Ma aztán olvastam fb-n, hogy Gigi rendel Clobbáról, és rámtört, hogy nekem muszáj lesz rendelnem valamit. Végignyálaztam kétszer a kínálatot, és rájöttem, hogy soha jobb alkalmat arra, hogy vegyek végre Tea Party cipőt! Igazából hasznosabb lenne, ha előbb egy fekete cipőt szereznék be, de egyszerűen nem bírtam ellenállni a rózsaszín Tea Partynak. Plusz kinéztem egy übercuki nyalóka alakú táskát, de arra már nincs keret a kasszában, úgyhogy legközelebb.

flying elephants.

"In the beginning of time, the skies were filled with flying elephants. Too heavy for their wings, they sometimes crashed through the trees and frightened other animals.
All the flying grey elephants migrated to the source of the Ganges. They agreed to renounce their wings and settle on the earth. When they molted, millions of wings fell to the earth, the snow covered them, and the Himalayas were born.
The blue elephants landed in the see and their wings became fins. They are whales, the trunkless elephants of the oceans. Their cousins are the manatees, the trunkless elephants of the rivers.
The chameleon elephants kept their wings but agreed never again to land on the earth. When they go to sleep, the elephants always lie down in the same place in the sky with one eye open.
The stars you see at night are the unblinking eyes of sleeping elephants, who sleep with one eye open to best keep watch over us."

birthday post.

Ha az ember negyed évszázados lesz, önkéntelenül is számvetést készít arról, mit tett abban a huszonöt évben, amióta a világon van. Eleinte arra jutottam, semmit. Nem írtam könyvet, nem utaztam körül a Földet, még csak diplomát sem szereztem, és a világot sem váltottam meg, pedig tervben volt. Azután elgondolkoztam: a kisebb dolgok is milyen sokat érhetnek. Szereztem és elveszítettem barátokat, tomboltam önkívületben egy imádott zenére, láttam helyeket, amikre mindig vágytam, csaltam mosolyt mások arcára, simogattam zsiráfot, futottam szembe a széllel, eláztam az esőben, és hópelyhek ültek a hajamon. Úsztam a tengerben, építettem hóembert, átvirrasztottam éjszakákat, és láttam vörösen izzó naplementét. Öltöztem fel szép ruhába, hogy mindenki megbámuljon az utcán, vártam tizenhét órát egy koncert kezdetére, megmásztam az Eiffel-tornyot, és hajóztam a Szajnán. Vigasztaltam meg síró kisgyereket, könyvek százait olvastam el, írtam verset, ültem teveháton. Rengeteget nevettem és sírtam, és millió álmot álmodtam. Mert erről szól az élet.

Köszönöm mindenkinek, aki gondolt rám ezen a napon, boldog vagyok, hogy ennyi barátom van, és boldog vagyok, hogy találkozhattam ma azzal, aki fontos nekem. <3

Ezt az angyalkát Mitsutól kaptam, sajnos élőben nem tudta megszerezni, de remélem, dolgozik az ügyön. ^^

karácsonyi lolimeet~

Múlt szombaton tartottuk a lolitakarácsonyt, kicsit talán korán, de ez volt a legoptimálisabb időpont a legtöbbek számára. Elég sokan gyűltünk össze a Gólemben, és nagyon jól éreztem magam. Krampusz Úr ismét kisorsolta, hogy ki kinek vesz ajándékot, de persze azon kívül is voltak meglepetések bőven. Az eredeti szabályok szerint megint csak Szenteste bonthattuk volna ki az ajándékokat, de miután Gigi szinte mindenkivel kibonttatta ott helyben a csomagját, a többi meglepi is gyorsan kibontásra került. Komolyan mondom, majdnem elsírtam magam, amikor a csomagomból előkerült az a Hattyúk Tava zokni a Babytől, amit hónapokkal ezelőtt kinéztem magamnak! Ezúton is hatalmas ölelés és köszönet érte Giginek! <3 A Secret Santám Nekohime volt, akitől kaptam egy, a zoknihoz illő gyűrűt, egy Hello Kitty-s szájfényt, egy arcmasszírozó kefét és egy karkötőt. A többi ajándékért is nagy köszönet mindenkinek, aki gondolt rám, mindennek nagyon örültem, és remélem, az én apróságaim is örömet szereznek azoknak, akik kapták. És talán nem bírtam kivárni a Szentestét a csomagocskáimmal, viszont amint hazaértem, elraktam mindent egy kis zacskóba, hogy aztán majd a fa alá tehessem egyben az összeset, és addig nem is használok semmit közülük, hiszen hivatalosan még nincs karácsony. :)

Egyébként véleményem szerint sokkal jobb volt így kibontani az ajándékokat, hiszen mindenki helyben meg tudta köszönni, amiket kapott, és szerintem nagyon kedves és felemelő látvány volt a sok egymást ölelgető és együtt örömködő loli. <3

Itt van egykupacon minden, amit csak kaptam. ^^

 A póz~

Charlie angyalai. xD

Píííszu~

Szívecskénk Lianival. ^^

üdvözlégy december~

Csodálatos hónap a december. Nem, nem szeretem a latyakot és nem szeretem a hideget sem, de a havat, a mindent befedő, porcukorhoz hasonlatos, fényben csillanó havat igenis szeretem. Szeretem a karácsonyi fényeket a sétálóutcákon, és a fahéj- és narancs- és fenyő- és forraltbor-illatot. Szeretek korcsolyázni, néha hógolyózni is, és alig várom, hogy a takaró alá kucorodva Disney-meséket nézhessek, azzal, aki fontos nekem. Szeretek ajándékokat kapni a szülinapomra és karácsonyra, és szeretem, ha örülnek az én ajándékaimnak. Szeretnék sok időt tölteni azokkal, akiket szeretek...

hóesés.

Mert amikor kint esik a hó, Tat-chant kell hallgatnom. Ez alapvető szükségletem.

fangörcs.

Kérem szépen a macskuszt a gazdival együtt, de... MOST!!! *___*

csak mert Jin.

"Fly away, fly away, fly away, fly to the top... fly forever"

wííííííííííí~

ÚRISTEN NEM HISZEM EL, A JANUÁR KURVAJÓ HÓNAP LESZ, IMÁDOM!!!

JÖN A NEGATIVE!!! A VILÁG LEGSZEBB KÉKSZEMŰ PASIJA MEGINT ITT LESZ BUDAPESTEN, JANUÁR 16-ÁN A DIESELBEN!

ÖRVENDJETEK, VIGADJATOK...

ÉN MEGYEK MÉG EGYSZER KÖRBEUGRÁLNI A SZOBÁT! <3

halloween-i lolimeet képekben.

~~~

Tegnap amikor a temetőbe mentünk, arra gondoltam, hogy a nagymamámnak mennyire tetszett volna ez az egész lolitaság. Tetszettek volna neki a ruhák, és a mögöttes tartalom is. Biztosan segített volna saját kezűleg csinálni dolgokat, horgolt vagy kötött volna nekem, és a régi ruhái között is biztosan akadtak volna loliable darabok. Annyira sajnálom, hogy nem érhette már meg. Hiányzik nekem...