mikor a lolita felszínre tör.

Időről időre hullámokban tör rám a vágy, hogy új, minél több és szebb loliruhára tegyek szert. Ilyenkor valóban az minden vágyam, hogy külsőségekben is megmutathassam a világnak a bennem élő lolitát. Azonban ezeknek az időszakoknak a szüneteiben lelkesedek más stílusokért is, szeretnék punk-rock-visualkei cuccokat, lazább dolgokat. Viszont a belső lolitám konstans módon, állandóan vágyik a szépségre, az eleganciára, a művészetekre, és mindazokra a dolgokra, amitől lolita a lolita. Hiszen milyen jó dolog összekucorodni egy csésze finom teával, az Elfújta a szélt olvasni, miközben a háttérben Nana Kitade zenéje szól... Most viszont az elmúlt pár napban hatványozottan előtört bennem a vágy az új ruhákra, és megint elkezdtem borzasztóan sajnálni hogy nem vettem meg azt a gyönyörű offbrand blúzt amit hetekkel ezelőtt láttam (magas nyaka volt, és masnit lehetett rá kötni *___*). Ezen kívül elgondolkoztam, hogy vegyek-e abból a szépséges tündérmintás anyagból, aminek 3000 forint métere. Nem tudom, hogy mennyiből jönne ki egy szoknya, de ha veszek mondjuk két méter anyagot, plusz a munkadíj... Nem tudom, megérné-e, bár az anyag tényleg gyönyörű. Ma aztán olvastam fb-n, hogy Gigi rendel Clobbáról, és rámtört, hogy nekem muszáj lesz rendelnem valamit. Végignyálaztam kétszer a kínálatot, és rájöttem, hogy soha jobb alkalmat arra, hogy vegyek végre Tea Party cipőt! Igazából hasznosabb lenne, ha előbb egy fekete cipőt szereznék be, de egyszerűen nem bírtam ellenállni a rózsaszín Tea Partynak. Plusz kinéztem egy übercuki nyalóka alakú táskát, de arra már nincs keret a kasszában, úgyhogy legközelebb.