Miért, ó, mondja meg nekem valaki, hogy miért olyan igazságtalan az élet, hogy tudjam, hogy egy országban, esetenként egy városban vagyok azzal a személlyel, aki nagyjából mindent jelent nekem, de ne legyek képes találkozni vele? Nem hiszem, hogy sok újdonságot mondok azzal bármelyik blogolvasónak, hogy Jin a mindenem. És igen, baromira gyerekes, vagy éppen tinilányos ennyire rajongani valakiért, ki kellett volna már nőnöm, és blabla. Nem érdekel. Nem azért szeretem elsősorban, mert jó pasi. Tény, hogy az. Mégis azért szeretem leginkább, mert olyan valakinek tartom, akinek minden porcikájából árad a zene. Igazi művész, aki egy olyan világban is meg tudott maradni szabad szellemnek, amely világ nem tűr ilyesmit. És most az én mindenem Budapesten flangál, és a Lánchídnál reklámozza a koncertdvdjét. És elmennek mellette a szerencsés emberek, keresztülnéznek rajta, és senki nem tudja, hogy kicsoda.
Nekem miért nem adatik meg ez?
Soha többé nem leszek képes úgy ránézni a Lánchídra, hogy ne ő jusson eszembe róla.
A rajongást nem lehet egyhamar kinőni és nem is kell. Az hogy sokan nem tudják kicsoda nem meglepő,mert itt Magyarországon még sajnos nem elterjedt a japán zenei kultúra,annak ellenére hogy számos tehetség van ott. Én Budapesten lakom de ennek ellenére sem láttam,szóval nem vagy egyedül. De ne csüggedj,nem kizárt hogy egyszer alkalmad nyílik rá hogy lásd.Csak gondolkodj pozitívan:D
VálaszTörlés