mikor a lolita felszínre tör.

Időről időre hullámokban tör rám a vágy, hogy új, minél több és szebb loliruhára tegyek szert. Ilyenkor valóban az minden vágyam, hogy külsőségekben is megmutathassam a világnak a bennem élő lolitát. Azonban ezeknek az időszakoknak a szüneteiben lelkesedek más stílusokért is, szeretnék punk-rock-visualkei cuccokat, lazább dolgokat. Viszont a belső lolitám konstans módon, állandóan vágyik a szépségre, az eleganciára, a művészetekre, és mindazokra a dolgokra, amitől lolita a lolita. Hiszen milyen jó dolog összekucorodni egy csésze finom teával, az Elfújta a szélt olvasni, miközben a háttérben Nana Kitade zenéje szól... Most viszont az elmúlt pár napban hatványozottan előtört bennem a vágy az új ruhákra, és megint elkezdtem borzasztóan sajnálni hogy nem vettem meg azt a gyönyörű offbrand blúzt amit hetekkel ezelőtt láttam (magas nyaka volt, és masnit lehetett rá kötni *___*). Ezen kívül elgondolkoztam, hogy vegyek-e abból a szépséges tündérmintás anyagból, aminek 3000 forint métere. Nem tudom, hogy mennyiből jönne ki egy szoknya, de ha veszek mondjuk két méter anyagot, plusz a munkadíj... Nem tudom, megérné-e, bár az anyag tényleg gyönyörű. Ma aztán olvastam fb-n, hogy Gigi rendel Clobbáról, és rámtört, hogy nekem muszáj lesz rendelnem valamit. Végignyálaztam kétszer a kínálatot, és rájöttem, hogy soha jobb alkalmat arra, hogy vegyek végre Tea Party cipőt! Igazából hasznosabb lenne, ha előbb egy fekete cipőt szereznék be, de egyszerűen nem bírtam ellenállni a rózsaszín Tea Partynak. Plusz kinéztem egy übercuki nyalóka alakú táskát, de arra már nincs keret a kasszában, úgyhogy legközelebb.

flying elephants.

"In the beginning of time, the skies were filled with flying elephants. Too heavy for their wings, they sometimes crashed through the trees and frightened other animals.
All the flying grey elephants migrated to the source of the Ganges. They agreed to renounce their wings and settle on the earth. When they molted, millions of wings fell to the earth, the snow covered them, and the Himalayas were born.
The blue elephants landed in the see and their wings became fins. They are whales, the trunkless elephants of the oceans. Their cousins are the manatees, the trunkless elephants of the rivers.
The chameleon elephants kept their wings but agreed never again to land on the earth. When they go to sleep, the elephants always lie down in the same place in the sky with one eye open.
The stars you see at night are the unblinking eyes of sleeping elephants, who sleep with one eye open to best keep watch over us."

birthday post.

Ha az ember negyed évszázados lesz, önkéntelenül is számvetést készít arról, mit tett abban a huszonöt évben, amióta a világon van. Eleinte arra jutottam, semmit. Nem írtam könyvet, nem utaztam körül a Földet, még csak diplomát sem szereztem, és a világot sem váltottam meg, pedig tervben volt. Azután elgondolkoztam: a kisebb dolgok is milyen sokat érhetnek. Szereztem és elveszítettem barátokat, tomboltam önkívületben egy imádott zenére, láttam helyeket, amikre mindig vágytam, csaltam mosolyt mások arcára, simogattam zsiráfot, futottam szembe a széllel, eláztam az esőben, és hópelyhek ültek a hajamon. Úsztam a tengerben, építettem hóembert, átvirrasztottam éjszakákat, és láttam vörösen izzó naplementét. Öltöztem fel szép ruhába, hogy mindenki megbámuljon az utcán, vártam tizenhét órát egy koncert kezdetére, megmásztam az Eiffel-tornyot, és hajóztam a Szajnán. Vigasztaltam meg síró kisgyereket, könyvek százait olvastam el, írtam verset, ültem teveháton. Rengeteget nevettem és sírtam, és millió álmot álmodtam. Mert erről szól az élet.

Köszönöm mindenkinek, aki gondolt rám ezen a napon, boldog vagyok, hogy ennyi barátom van, és boldog vagyok, hogy találkozhattam ma azzal, aki fontos nekem. <3

Ezt az angyalkát Mitsutól kaptam, sajnos élőben nem tudta megszerezni, de remélem, dolgozik az ügyön. ^^

karácsonyi lolimeet~

Múlt szombaton tartottuk a lolitakarácsonyt, kicsit talán korán, de ez volt a legoptimálisabb időpont a legtöbbek számára. Elég sokan gyűltünk össze a Gólemben, és nagyon jól éreztem magam. Krampusz Úr ismét kisorsolta, hogy ki kinek vesz ajándékot, de persze azon kívül is voltak meglepetések bőven. Az eredeti szabályok szerint megint csak Szenteste bonthattuk volna ki az ajándékokat, de miután Gigi szinte mindenkivel kibonttatta ott helyben a csomagját, a többi meglepi is gyorsan kibontásra került. Komolyan mondom, majdnem elsírtam magam, amikor a csomagomból előkerült az a Hattyúk Tava zokni a Babytől, amit hónapokkal ezelőtt kinéztem magamnak! Ezúton is hatalmas ölelés és köszönet érte Giginek! <3 A Secret Santám Nekohime volt, akitől kaptam egy, a zoknihoz illő gyűrűt, egy Hello Kitty-s szájfényt, egy arcmasszírozó kefét és egy karkötőt. A többi ajándékért is nagy köszönet mindenkinek, aki gondolt rám, mindennek nagyon örültem, és remélem, az én apróságaim is örömet szereznek azoknak, akik kapták. És talán nem bírtam kivárni a Szentestét a csomagocskáimmal, viszont amint hazaértem, elraktam mindent egy kis zacskóba, hogy aztán majd a fa alá tehessem egyben az összeset, és addig nem is használok semmit közülük, hiszen hivatalosan még nincs karácsony. :)

Egyébként véleményem szerint sokkal jobb volt így kibontani az ajándékokat, hiszen mindenki helyben meg tudta köszönni, amiket kapott, és szerintem nagyon kedves és felemelő látvány volt a sok egymást ölelgető és együtt örömködő loli. <3

Itt van egykupacon minden, amit csak kaptam. ^^

 A póz~

Charlie angyalai. xD

Píííszu~

Szívecskénk Lianival. ^^

üdvözlégy december~

Csodálatos hónap a december. Nem, nem szeretem a latyakot és nem szeretem a hideget sem, de a havat, a mindent befedő, porcukorhoz hasonlatos, fényben csillanó havat igenis szeretem. Szeretem a karácsonyi fényeket a sétálóutcákon, és a fahéj- és narancs- és fenyő- és forraltbor-illatot. Szeretek korcsolyázni, néha hógolyózni is, és alig várom, hogy a takaró alá kucorodva Disney-meséket nézhessek, azzal, aki fontos nekem. Szeretek ajándékokat kapni a szülinapomra és karácsonyra, és szeretem, ha örülnek az én ajándékaimnak. Szeretnék sok időt tölteni azokkal, akiket szeretek...

hóesés.

Mert amikor kint esik a hó, Tat-chant kell hallgatnom. Ez alapvető szükségletem.

fangörcs.

Kérem szépen a macskuszt a gazdival együtt, de... MOST!!! *___*

csak mert Jin.

"Fly away, fly away, fly away, fly to the top... fly forever"

wííííííííííí~

ÚRISTEN NEM HISZEM EL, A JANUÁR KURVAJÓ HÓNAP LESZ, IMÁDOM!!!

JÖN A NEGATIVE!!! A VILÁG LEGSZEBB KÉKSZEMŰ PASIJA MEGINT ITT LESZ BUDAPESTEN, JANUÁR 16-ÁN A DIESELBEN!

ÖRVENDJETEK, VIGADJATOK...

ÉN MEGYEK MÉG EGYSZER KÖRBEUGRÁLNI A SZOBÁT! <3

halloween-i lolimeet képekben.

~~~

Tegnap amikor a temetőbe mentünk, arra gondoltam, hogy a nagymamámnak mennyire tetszett volna ez az egész lolitaság. Tetszettek volna neki a ruhák, és a mögöttes tartalom is. Biztosan segített volna saját kezűleg csinálni dolgokat, horgolt vagy kötött volna nekem, és a régi ruhái között is biztosan akadtak volna loliable darabok. Annyira sajnálom, hogy nem érhette már meg. Hiányzik nekem...



új szerelem a Babytől.

Nézegettem ma a Baby párizsi boltjának honlapját, és teljesen beleszerettem a Hattyúk Tava szoknyába, a hozzáillő boleróba, balettcipőbe és a balerinás ékszerekbe. *__*

Annyiranagyonszépek~ <3

Kérem szépen mindet karácsonyra. *__*

random.

ajj, imádom az idióta fejedet, te kanárik gyöngye... mi ez a pulcsi? xD

<3

~~~

Írni a legjobb móka a világon. Még akkor is, amikor küszködve keresed a megfelelő szavakat, akkor is tudod, hogy pár mondattal új világokat teremthetsz. És én vissza akarok találni ahhoz az énemhez, amelyik egykor képes volt erre.

 

 

páratlan páros.

Tegnap végre - az utolsó pillanatban - megírtam a Rising Sun pályázatára a művemet. Igaz, csak egy rövid kis one-shotra futotta, de azért állítólag nem lett olyan rossz. Ha érdekel, katt a képre. :)

Ha tetszik, szavazzatok rám légyszi. *__*

(Ez volt a reklám helye.)

boldogságosság.

2011. Január. 19., Budapest, Diesel

MUCC

 

2011. Január. 23., Budapest, A38 hajó

- OZ -

 

2011. Március. 12., Budapest, Diesel

Girugämesh

 

ギルド

Vegyes érzések maradtak bennem a szombati Guild koncerttel kapcsolatban. Egyrészt, újra csak le kellett döbbennem a magyar közönség borzalmain. Esküszöm, nem a sznobság beszél belőlem, de a koncerten a visual kei-szcéna legalja jelent meg, tisztelet a néhány üdítő kivételnek. Ezeket a lányokat nem láttam még egyetlen japán koncerten sem, pedig látásból ismerem a vk-közönség jó részét. Nem akarok rosszindulatú lenni, amikor azt feltételezem, hogy őket csak az vonzotta, hogy manapság divatos Japán-fannak lenni, és a kétezer forintos jegyár még belefér ennek az igénynek a kielégítésébe... Az átlagéletkor kb. tizenhárom év volt, a hisztérikus visítások száma viszont meghaladta a percenkénti százas határt. Eléggé rutinosnak tartom már magam a buta libák tolerálásában, de most előtört az a ritkán érzett kényszer (na jó, valójában elég gyakran érzek ilyesmit, de ilyen erősen ritkán), hogy az egyiket megtépjem. Mármost ha a cuki basszusgitáros odajön eléd, és nyújtja a kezét a közönségnek, akkor megfogod, szorongatod kicsit, és utána elengeded, mert ép ésszel felfogod, hogy azért van a színpadon, hogy zenéljen. A te szórakoztatásodra. Éppen ezért nem kapaszkodsz belé olyan erővel, hogy utána a mögötted álló fiúnak kelljen erőszakkal lefejtenie a kezedet az ő kezéről. És így másnak sem támad az a kényszere, hogy lekötözzön egy székre, és szálanként tépje ki a hajadat. Azt hiszem, erről ennyit.

Másrészt, maga a zenekar és a koncert fantasztikus volt! Igazából csak pár számukat ismertem, amiket a myspace oldalukon fel lehetett lelni, meg néhány youtube videóban hallani, mert ennyi van fent a neten. (Vagy ha több, az jól elbújt.) Amúgy a koncertre való eljutás is kalandos volt, mert a halál f*szán sikerült megrendezni, meglehetősen barátságtalan környéken, szóval volt para rendesen amíg odataláltunk. Két csodás előzenekarral örvendeztették meg a közönséget, de hát ahogy az az előzenekarok sorsában meg van írva, senki le se sz*rta őket. De aztán olyan tíz óra magasságában szerencsére jött a Guild! Borzasztóan aranyosak voltak, nagyon jó zenét játszottak, a hangszeres tudásuk eszméletlen, és még egy kis parapara-szerű táncot is megtanultunk az egyik számhoz. Szóval volt tombolás rendesen, meg szemezés az "engem-néz-téged-lát" dobossal, és Takuma, a basszusgitáros a végén már direkt ránk nézett minden ugrálós résznél. Nagyon jó volt a pici színpad, elképesztően jó volt, hogy ilyen közel lehettünk, bár más koncerteken is bevezetnék ezt. Utána betámadtuk a merch-pultot, vettem volna cédét, de sajnos kevés pénz volt nálam, csak egy poszterre futotta. Később a srácok kijöttek dedikálni, amikor is ismét megmutatkozott a magyar közönség csodás fegyelme és kulturáltsága. A 'sorbanállás' húsz perce alatt kinyomták belőlem a szuszt, de szerencsére mindenkivel sikerült aláíratni a plakátot. Sőt, én voltam az utolsó, akinek Koichi aláírta. Szegény Sayuichi nem járt ilyen jól, de ő később kárpótlást nyert egy fél dobverő képében. Végül nagy nehezen és megfagyva hazavergődtünk Liáékhoz, és véget is ért a Girudós kalandunk. Sajnos nem szedtek fel az út széléről a turnébusszal, ahogyan reméltük...

A felkészülés pillanatai: egy Koichi-popsi (direkt pucsított a kis ribi, én tudom).

Még mindig felkészülés: kockuló Takuma.

Na, itt már Takuma akcióban.

Ez meg egy Ryuichi.

Koichi, mit vigyorogsz? Dobolj inkább! (Az nagyon ment neki, csak lestem a szólójánál.)

Hát nem édes ahogyan vigyorog?

És így fest az aláírt Guild-poszter a szobám falán.

új header~

Hogy tetszik az új fejlécem? Mitsu alkotta a 'lemezborítónkból'. :D Remélem egyik érintettnek sincs kifogása  ellene. (Ha lenne sem szedném le, mert imádom ^^)

Amúgy nincsen kedvem Conos beszámolót írni, sok minden nem is történt, loliskodtunk, fotózkodtunk, KFC-ztünk (OFC helyett xD); jó volt nagyon. :)

<3

Majd képeket még hozok. ^_^

SHINee - Hello.

hát nem tündériek benne? *__* <3

tanjoubi.

Tanjoubi omedetou Tat-chan <3

kép.

Baby love, can't imagine, it's like magic I found this love~