pandaruha *-*

Megjött a pandaruhám! Lia tegnap lepett meg vele, és úgy megörültem neki, hogy a nyakába ugrottam és random szeretetkitöréssel árasztottam el ^^ Eszméletlenül édes élőben is, és nagyon jól áll. Gondoltam rá, hogy teszek fel képet, de aztán úgy döntöttem, hogy mivel úgyis a jubileumi meeten akarok debütálni benne, ezért a nagyközönség csak ott lásson először. Nagyon várom ám már a meetet! Többé-kevésbé már az ajándékom is kész, csak az utolsó simítások vannak hátra. Holnap ha minden igaz az üdvözlőkártyát is elküldöm, és ezzel a hétre eleget is teszek lolita kötelességeimnek.

Az iskolai kötelességek teljesítése már más tészta. A legtöbb szakirányos tárgyam gyakorlat, ami majd megkönnyíti a vizsgaidőszakot, viszont már most, a második héten látom, ahogyan elárasztanak a beadandó feladatok. Interjú, kritika, tudósítás, glossza, kommentár, riport, interpretatív cikk... Nehéz az újságírónövendékek élete. Hulla is vagyok rendesen, úgyhogy House dokibácsi után megyek is ágyikóba.

És még egy videó, mert nem csak japán zenét hallgatok ám. Az örök kedvenc Negative örök kedvenc fellépése, még Krisuval és a Pink Lady-vel ^^

誕生日おめでとう.

Drága Kazu-chan, nagyon boldog 24. születésnapot kívánok Neked!

Remélem, hogy tényleg boldog leszel, nem csak ma, hanem mindig, mert megérdemled.

(Ha elszalad az Akame-fangirl fantáziám, elgondolkozom, Bakanishi vajon hogyan köszönt fel Téged ma... Remélem alaposan meg fogjátok ünnepelni ^_^ *semmi perverz gondolat... áhh*)

nyappy~

Boldog vagyok. Hosszú, hosszú idő után végre visszatért a Múzsám; talán pont alkotószabadságon volt idáig, de most itt van, és homlokon csókolt újra. Nem nagy dolog, amit írtam, csupán egy kis szösszenet, de - miután azt hittem, soha többé nem leszek képes írni - végtelenül boldoggá tett.

Az úgy volt, hogy KAT-TUN koncertet néztem. Igen, megint. És jött Ueda, leült a zongorához, bennem pedig valami megmozdult. Amit mindig is annyira imádtam az írásban... Egy bevillanó mondat, egy pontosan odaillő szó, és egy hang a fejemben (maga a Múzsa talán?) , ami üvölti, hogy ezt le kell írni. Azután próbálgatni a szavakat, játszani a hangsúlyokkal, csiszolni a mondatokat, míg tökéletesnek nem érzem, míg minden betű a helyére nem kerül. Így hát megírtam ezt a kis szösszenetet. Címe ugyan még nincs - sosem voltam jó a címadásban, az ötleteket tárt karokkal fogadom -, de megmutatom Nektek, és remélem, tetszeni fog.

Megjegyzések: Ueda gondolatai a BtR koncertes szólója alatt. Korhatár az nincs, a jogok nem az enyémek, a JE minden hímje Johnny-papa tulajdonában áll. Ehhez tudnék csúnya dolgokat hozzáfűzni, de nem teszem.

Fekete és fehér.

Bátortalanul csendülnek fel a hangok. Ujjaim végigfutnak a billentyűkön: mintha Téged érintenélek. Lágy a dallam, gyengéd – mintha csak Te érintenél. Árnyékban a világ, lélegzetvisszafojtva figyel. Fényt hoztál a szívembe. Előtted nem volt semmi: sötét óceán mélyén léteztem. Simogatásod, mint pilleszárny érintette a lelkem. Most angyaltollak hullnak az égből. Úgy féltem régen! Mikor halott volt minden álmom; fénylő tükörcserepek csupán az éj sötétjében. Elvesztettem a szárnyaim, némán hulltam alá, féltem, fáztam, s Te velem lettél. Hát most hallgasd: Neked énekelek. Újra látom a tündéreket. Te küldted őket, ugye? Körülvesznek, táncot lejtenek, a Te neved írják az égre, Rólad mesélnek. Vigyázzák álmom, míg nem lehetsz velem. Ők festik a szivárványt, és langyos nyári esőt hoznak, s vezetik lépteim, Hozzád, mindig csak Hozzád. Hallod ezt a dalt? Erős lettem, bátor, hiszek már önmagamban, mert Te hiszel bennem. A testem magától mozdul a zenére, pont ahogyan Te ringatsz, mikor kimerít az élet; melletted megpihenhetek.

Egyszer régen szavak szálltak a szélben, hangok, dallamfoszlányok, egy új világ ígérete, színek, képek, emlékek és remények, és dallamok, megint dallamok. Szerenád volt talán, szonett vagy csupán prózában megírt, soha el nem mondott, de sokszor álmodott, valós-valótlan, élénk színekkel rajzolt tündérmese? Színes szappanbuborékok, cseresznyevirágok, pillekönnyű, lágy csókok az ajkamon. Tiéd voltam már, mikor még csillaggyermekként álmodozva nevedet súgtam a Végtelenbe, hívva, vágyva, Neked teremtve… Minden mosolyom a Tiéd: megküzdöttél érte, megküzdöttél értem, értünk.

Édes álmomból ébredek, a zene most véget ér.

Győztem, megint győztem. Ők nem tudják, de bennem Téged ünnepelnek.

Tündérhercegnőm, köszönöm.

ennyi. xD

You are a Chibi Seme!
You are the seme in disguise. Able to fit in and get along with uke and seme alike, you are able to get close to the uke on their level before exerting your dominance. This makes you at times manipulative and able to fool others about your true seme nature. Because of your harmless appearance, it takes the flamboyant Flaming Uke to match wits and really bring out your aggressive side to expose you for the seme that you are.
Most compatible with: Flaming Uke, Badass Uke
Least compatible with: Dramatic Uke

i want it.

Igen, az Elyon által tervezett pandaruha. Muszáj lesz megvennem, mert beleszerettem *-*

éjjeli sokk.

ÚRISTENÚRISTENÚRISTEN MOST FOGOK ELÁJULNI!!!

JÚLIUS 11., DÜRER KERT, VERSAILLES KONCERT!!!!

FEL TUDJÁTOK EZT FOGNI??? ÉN JELEN PILLATBAN MÉG NAGYON ÚGY TŰNIK HOGY NEM...

battle for the sun.

Beteg vagyok. Nátha, fejfájás, torokfájás, minden, ami csak kell. Az éjjel nem bírtam aludni, mert levegőt nem kaptam, és nyelni sem bírtam. Égnek a szemeim, fáj még a bőröm is, de az ágyban fekvést unnám, ezért itt ülök, és nem tudom, hogy éppen minek a nézését folytassam. Sorára vár a Kurosagi, a Kyou Kara Maou, tegnap megnéztem a Yamanade első részét, azt is folytatni kéne, és közben eszembe jut, hogy tulajdonképpen még a Gokusen2 utolsó részét sem néztem meg. Viszont az Ai no Kusabit megnéztem délután. És persze a végén bőgtem. Valami vidámat kellene nézni most.

Délelőtt végre sikerült végeznem a tárgyfelvétellel. Tulajdonképpen hétfőn kellett volna kezdődnie, de amikor a BKF összes nappali és levelező tagozatos diákja egyszerre betámadta a rendszert, szegény elhalálozott. Megtartottuk érte az egyperces néma csendet, és a tantárgyfelvétel kezdete átkerült keddre. És tegnap délelőtt húsz perc alatt sikerült felvennem az összes kötelezőt. Na lám, így is lehet ezt. Ma meg még felvettem kötelezően választhatónak a kritikaírást, ugyanis a fotó sajnos nem fért bele az órarendembe. Viszont a spanyolt hanyagolom erre a félévre, mert lehetetlen időpontra tették. Apa reakciója az ügyre: "És akkor hogyan fogsz majd beszélgetni Nadallal?" Megoldom, apukám ^^ Az angol világnyelv.



Most meg Placebo hangulat van, kicsit újra átélem a nyári Szigetes koncertet. Azt hiszem, életem egyik legkatartikusabb koncertélménye volt. Brian, imádom a hangodat...

farsangi lolimeet ~

Na tehát, megvolt a farsangi meet, és szokás szerint nagyon jól sikerült. Bár a beöltözős részt azt hiszem, csak Lia meg én vettük komolyan, ő egy bűvész fehér nyuszija lett, én meg lolita ihletésű Piroskának öltöztem. Csak a Farkas hiányzott mellőlem, de ezt később pótolta Mery-chan, akivel megalkottuk a Piroska és a Panda nevezetű új lolita népmesét.



Ittunk finom fehér forrócsokit ^^ Játszottunk lolita bingót, amin nyertem egy édes Tinkerbell-es tollat és jegyzetfüzetet, meg apró hajcsatokat. Felismertük egymás gyerekkori fényképekről, és kiderült, ki hogyan képzel el egy romantic dinnert Mr. Yannal. Amúgy tudja valaki, miért általános szabály a lolitáknál, hogy az eper a kedvenc gyümölcsük? Nem mintha én kivétel lennék... xD Mindent összevetve, nagyon jól éreztem magam, és már várom a következő meetet ^^



Egyébként megvettem Yakaii Bodyline-os ruháját, ami rá sajnos nem lett jó, viszont rám igen, és imádom, mert gyönyörű ^^ A jubileumi meetre fel is veszem, csak legyen jó idő március 7-re *-*

mindenféle.

Régen nem írtam olyan bejegyzést, ami rólam szól. És mivel azóta történt egy s más, ez egy hosszú, és meglehetősen összevissza postnak ígérkezik :)

Az első dolog, amiről írni szeretnék, az a múlt szombati Gothika koncert és minden más, ami aznap történt. Ha röviden akarom megfogalmazni, annyit mondanék: térdig jártunk a hóban. Már a vonaton ültem, mikor Lia felhívott, hogy elmarad a japán, és megkérdezte, mit csináljunk helyette. Kapásból rávágtam, hogy menjünk sütizni ^^ Szóval betámadtuk a Sugar Shopot, ahol isteni epres-banános pitét ettem. Utána pedig jót hógolyóztunk. Ezer éve nem hógolyóztam. Alapvetően nem is szeretem a hideg dolgokat, de ez most valahogy jól esett. Persze akkor még nem hittem, hogy hamarosan ennél még sokkal közelebbi kapcsolatba leszünk kénytelenek kerülni a hóval. Ugyanis nem járt a villamos. Az egész Árpád-hídon gyalog kellett átvergődnünk, ami nem is lett volna baj, ha nem borította volna frissen hullott, cirka negyven centis hó. Tulajdonképpen egész vicces volt, leszámítva, hogy az autósok kétszer kaptak telibe az úttest büdös, koszos latyakjával. Ellenben csodás képeket csináltunk a Dunán úszó jégtáblákról és a Margit-sziget haváról. Meg kevésbé csodásakat magunkról - ezeket inkább nem is publikálom.

Nagy nehezen elvergődtünk Liáékhoz, ahol egy film után - meg közben - elkészültünk az esti koncertre, és attól félve, hogy a hó miatt elkésünk, kicsit túl korán indultunk el. Ergo túl korán értünk oda, és a biztonságiőr bácsi egy mérsékelten kedves "hová mentek gyerekek?" után felvilágosított, hogy a klub csak kilenckor nyit. Sebaj, addig ittunk egy forrócsokit a Mekiben ^^ Amikor visszaértünk, már az utca végéről kiszúrtam a közeledő Yakaii-ékat. Háhá, pedig amilyen vaksi vagyok... xD Velük voltunk egész este, az előzenekar alatt a kanapékon ücsörögve nevettük könnyesre magunkat, miközben gyermeteg játékokkal szórakoztattuk magunkat. És lelkitársat kaptam Mitsu személyében, aki szintén KAT-TUN rajongó. Végre valaki ^^ A koncert meglepően jó volt. Andro már előtte is kint mászkált egy piros köntösben, amiről nekem leginkább a Mikulás ugrott be - a kezében meg folyton újabb sörök tűntek fel. nahát, nahát... xD - , Yoshiki meg valami eszméletlenül felállított hajjal sokkolta a népet. Andrónak nagyon jó hangja van, igazából nem is hittem volna, hogy ennyire. Egy-egy számnál komolyan Gacktra emlékeztetett. Volt fanservice, meg tapiztatták magukat minden mennyiségben. Andro lehúzta a sliccét, aztán a sikításra válaszként benyögte: hentai people... Hát, nem tudom ki a hentai xD Jót buliztunk az afterpartin is, olyannyira, hogy utána három napig fájt a nyakam ismét. Hazafelé meg az aluljárónál csúszkáltunk... Akarok még *-*
Amúgy eddig azért nem írtam erről, mert valaki nem küldte át a koncertes képeket :P De most már megvannak, fel is teszek párat ^^

Más.
Szerdán megnéztük anyával A hercegnő és a békát ^^ Mindketten imádtuk, szóval ajánlom mindenkinek, aki szereti a klasszikusan megrajzolt, gyönyörű Disney-meséket. (Most komolyan, hát nem szebbek ezek, mint a sok 3D-s, digitalizált, számítógépes, speciális effektes mese?)

A Kyou Kara Maou függővé tett, de tényleg. Már a negyvenedik résznél tartok, és minden egyes epizóddal csak jobban imádom *-* Alig várom, hogy megkapjam a mangát. Egyébként szombaton elhoztam a Bookline-tól a Crimson Spell mangát, amivel csupán az a baj, hogy német. Angolul ugyanis beszerezhetetlen. Hát gondoltam adok egy esélyt a hajdanvolt némettudásomnak, végülis ez csak egy képregény, mégsem a Háború és béke... Majdcsak megbirkózom vele. Liát és Sayuichit is sikerült sokkolni a történet bizonyos részeivel xD Amúgy ilyenkor olyan multikultinak érzem magam... Ma délután is olvastam németül a mangát, utána meg animét néztem japánul, angol felirattal. Komolyan, már csak a kezdetleges spanyolommal kéne kezdeni valamit. Mondjuk megnéznék egy Almodóvar filmet xD

A másik dolog, amiről hosszabban szeretnék írni, az a farsangi lolimeet. (Bár tartok tőle, hogy minden kedves Olvasó megunta már rég ennek a bejegyzésnek a böngészését. Én meg az írását.)
Meggondoltam magam, erről majd holnap ^^ Azért addig is ízelítőnek egy kép:

Ruki.

たんじょうびおめでとう ルキくん !

nagyon szeretünk.