ez meg az.

Most kezd fejbevágni az, hogy összesen négy órát aludtam az éjjel, de az előbb, amikor megpróbáltam szunyálni kicsit, az istennek nem bírtam elaludni. Hát oké, akkor majd mindjárt nézek egy kis animét. Tegnap meg tegnapelőtt sikerült rekordidő alatt kivégeznem a Zero no Tsukaima első évadját, és ezzel a lendülettel szívesen nézném már a másodikat is, de az sajnos még töltődik - megjegyzem csigalassúsággal. Úgyhogy kénytelen vagyok helyette elkezdeni a Kyou Kara Maou-t. Amúgy megrendeltem ma a manga első részét, röpke másfél hónap múlva ide is ér, ha szerencsém van.
Viszont ha már vásárlásról van szó, megvettem a New Yorkerben a dalmatapulcsit! A gyengébbek kedvéért: fehér alapon fekete foltos, pomponos, szőrös gyönyörűség; Liának ugyanilyen van kékben. Szemeztem egy másik pulóverrel is, felváltva próbálgattam őket a tükör előtt, mire a tétovázásomat megelégelvén odajött egy idősebb hölgy, megbökdöste a karomat, és feltartott hüvelykujjával jelezte, hogy a dalmatapulcsi a befutó. És hát ki vagyok én, hogy ellentmondjak neki? :)
Egyébként a Zero no Tsukaima megihletett. Úgy döntöttem, a befuccsolt GazettE-projektünk helyett a SakuraConon Louise-t fogom cosplayelni. Találtam is már a neten gyönyörű rózsaszín parókát hozzá, igaz, az ára kicsit borsos, de végülis Con után akár el is adhatom majd. A ruhák meg annyira nem bonyolultak, hogy különösebb gondot jelentsenek; persze le kellene adnom vagy tíz kilót, hogy működjön a dolog, de hát ennyin igazán ne múljon. Zero Louise a kedvenc animekarakterem.

Amúgy valaki nem akar eljönni velem korizni? Ezen a télen még nem voltam, és nagyon hiányzik. Időt és helyszínt tekintve rugalmas vagyok, várom a bátor jelentkezőket ^^

gondolatok - még hajnalból.

Ma, hajnali fél hatkor indokolatlan jókedvvel - és a vártnál jóval kevésbé álmosan - ébredek. Holott rendszerint ilyenkor fordulok a másik oldalamra. Vagy dehogyis: ilyenkor még szinte az első álmom kábulatában fekszem, mozdulatlanul. Van valami meghatározhatatlan a téli hajnalokban az utcán. A lépteim visszhangját mintha elnyelné a fagyott föld, és misztikus minden árnyék. Fáj minden hűvös lélegzetvétel. A jéggé dermedt hókupacokon megcsillan az utcai lámpák sárga fénye; talán félnem kéne. Kame Kizunája szól a fülemben, és egyedül vagyok. De ez most nem fájó egyedüllét.

köszönöm.

i wont let go of things that i was dreamin.

de téged elengedtelek.

~~~

helyzetjelentés.

Élek.
Jelenleg ugyan nem sok kedvvel, de így van. Valahogy mindennek sikerült összejönnie, és úgy érzem, romokban az életem. Oké, biztosan csak túldramatizálom, de most nem vagyok optimista hangulatban. Majd... majd minden jó lesz egyszer.

Mindjárt kezdődik a 69 eyes koncert, és legnagyobb bánatomra nem vagyok ott... Azért egy klip tőlük:



Tegnap néztem a műkorit, és úgy örültem hogy hosszú kihagyás után mindkét kedvencem visszatért *-* Meg is szerezték az első és második helyet *büszke*
És olvastam egy csodás ficet Akaméról, szerelmes is lettem beléjük újra <3

"What you worry about will be all right..." by KAT-TUN - hát... úgy legyen.

Bandage

Bemutatták végre Jin filmjét, és azon tűnődöm, vajon mikor fogom én is látni... Nagyon szeretem.

kis éjszakai töprengés.

Azon gondolkozom, miért nem megy az írás. Régen olyan természetes volt, nem mondom, hogy annyira jól írtam, de olyan könnyedén ment, hogy papírra vessem a történeteimet... Most is érzem, tele vagyok mesékkel, a fejemben folyton újabb és újabb ötletek, karakterek várnak arra, hogy végre megírjam őket, de egyszerűen nem megy. Nem tudom elkezdeni; tudnom kell, miért. Talán a túlzott lustaságom az oka? Vagy pedig egyszerűen csak azért félek belekezdeni, mert rettegek attól, hogy már nem megy... hogy nem tudok többé olyat írni, ami számot tarthat bárki érdeklődésére. Ha semmi másban nem, de ebben maximalista voltam mindig is: semmi olyat nem teszek közzé, amit nem érzek tökéletesnek.
Az az álmom, hogy író legyek.

Valami más.

"Megbocsátottam a megbocsáthatatlant,
megpróbáltam pótolni nélkülözhetetlen embereket
és elfeledni az elfeledhetetleneket.
Sokszor cselekedtem indulatból.
Okoztam csalódást és csalódtam olyanokban, akiktől sosem vártam volna.
Öleltem, hogy védelmet nyújtsak, és nevettem, mikor már nem bírtam tovább.
Szereztem örök barátokat.
Szerettem és szerettek, de sokszor el is utasítottak.
Előfordult olyan is, hogy szerettek, de nem tudtam viszontszeretni.
Ujjongtam a boldogságtól, habzsoltam a szerelmet és esküdtem örök hűséget, de volt hogy teljes erővel mentem a falnak.
Sírtam zenehallgatás, vagy fényképalbum lapozgatása közben, és felhívtam valakit csak azért, hogy halljam a hangját.
Néha elég volt egy mosoly, hogy szerelmes legyek.
Sokszor éreztem, hogy meghalok a vágytól, és... féltem, hogy elvesztek valakit, aki nagyon fontos számomra (a végén mégis elvesztettem)!
DE TÚLÉLTEM!
És még most is ÉLEK.
Az életet nem csak túlélem, és neked sem ajánlom, hogy ezt tedd!
ÉLJ!
A harcba elszántan kell menni,
Az életet szenvedélyesen átölelni,
Emelt fővel veszteni és merészen győzni,
Mert a világ a bátraké és az élet túl sokat ér ahhoz, hogy jelentéktelenné váljon."

(Charlie Chaplin)

Crimson Spell ~

Most olvastam el az első két kötetet, és úgy tetszik ez a manga *-*



Ruruka nagyon édes ^^



Nagyon szeretném elolvasni a Viewfinder sorozatot is *-*

~~~

Anabelle

Hadd mutassam be Nektek életem új szerelmét, az első valódi lolita cipőmet, Anabelle-t! *-*



Oké, a zoknit, meg úgy általában a kép minőségét ne nagyon nézzétek, hanem csak az én gyönyörűségemet ^^
Amúgy nem tudom, mennyire beteg dolog elnevezni egy cipőt, de Anabelle-nek lelke van... Szóval jár neki a név ^^

Chu~

muffin ~

Kipróbáltam az új muffinsütőt, amit Anyától kaptam karácsonyra ^^ Az eredmény:



A receptért köszönet Rennek ^^ Epresmuffin, nyamiii~

Kon~

yukiii~

Fehér a világ. Szempilláimon megülnek az apró pelyhek, és rajtuk keresztül mindent hószínben látok. Azután, mikor elolvadnak, jéghideg könnycseppként gördülnek végig arcomon. Minden csodaszép. A metrón a szürke emberek kíváncsian néznek: furcsállják mosolyom. Majdnem elkésem a vizsgáról, de minek is siet az, aki úgysem tud semmit. Más dolgok járnak a fejemben. Meztelen tenyerembe egy marék havat veszek: jéghideg realitás. Egy történet körvonalazódik bennem, s imádkozom, a Múzsa ne hagyjon el, míg papírra nem vetem.

Egyébként létezik olyan, hogy harisnya-és-térdzokni fétis? Ha igen, mostanában csúnyán megfertőzött. Olyan gyönyörűséget vettem ma *-* Fekete kis tollas masnik díszítik ^^

~~~

Kurosagi

Unalmamban máris elkezdtem nézni a Kurosagit és ahhh.. Pi, vegyél feleségül lécci *-*

Gomen, most valahogy nem futja értelmesebbre.

kon kon~

Most végeztem a Nobutával, az utolsó részt nagyjából végigbőgtem. Végülis nincsen rossz vége, de én jobban szeretem a hagyományos, rózsaszín happy endet... Imádom Yamapit és Kamét is. És Horikita Maki az első olyan japán színésznő, akitől nem kapok sikítófrászt. Ráadásul tényleg gyönyörű...
A következő megnézendő dorama a Kurosagi lesz, utána pedig a Dragon Zakura... Yamapiból sosem elég ^^

A Dragon Zakuráról jut eszembe, ma van Koike Teppei szülinapja ^^

たんじょうびおめでとう Te-chan!

Ja és a nap híre: MEGVETTEM A JEGYEKET AZ LM.C KONCERTRE!

És megjöttek a cipőink a Bodyline-tól *-* Alig várom, hogy megkapjam ^^

Yamapi.

Oké, mostanában Yamapi-hangulat lett úrrá rajtam. Elkezdtem nézni a Nobuta wo produce-t, és totálisan belezúgtam ebbe az édes kis idiótába ^^ Kame is csodálatos a doramában, nem csoda, hogy megkapta érte a legjobb férfi főszereplő díját... (Felmerült bennem a kérdés, hogy Kaménak mennyire eshetett nehezére eljátszani egy olyan fiút, aki látszatra mindent megtesz azért, hogy mindenki szeresse, miközben utálja az egész képmutatást... Csak én ismerek a szerepben azokra a maszkokra, amiket Kame valójában is visel?) Yamapinak jól áll ez a szerep, jobban szeretem, ha bohóckodik, mint amikor olyan élettelen a tekintete néha, hogy megrémülök tőle...

Megtaláltam a listát, hogy milyen Yamapi nőideálja. Lássuk ^^

- Hordasz ruhát ~ hát... előfordul néha.
- Minden reggel és este megmosnod a fogad ~ azt hiszem, ezzel sincsen gond.
- Beszélsz japánul ~ még nem, de igyekszem xD
- Szereted az óceánt ~ igeeeen *-*
- Imádod a tüzijátékot lesni az óceán partján ~ az óceán partján bármit szívesen csinálok. Yamapival meg pláne.
- Szereted a nyarat ~ a kedvenc évszakom ^^
- Szereted a fesztiválokat ~ persze, Sziget forever xD
- Megosztod vele a kajádat a fesztiválon ~ hát ha azokat a kajákat enni akarja, vigye xD
- Jószívű vagy ~ hááát... ezt ítélje meg más.
- Szereted a napsütötte napokat ~ napelemekkel működök *-*
- Imádod a hosszú sétákat ~ no problem.
- Tudsz főzni - de nem is rosszul ^^ ~ lehet, hogy itt fogok befürödni? xD
- Tudsz rizst csinálni ~ persze, zacskós rizs be egy fazék vízbe...
- Továbbá grillezett halat is ~ meg még mi nem kéne? >.< - Természetesen elmész vele randizni ~ meggondolom :P - SZERETED !! ~ még nem... de lehet róla szó ^^ - Elmész a koncertjeire ~ hát izé... muszáj? - Szerinted nagyon fontosak a barátok ~ persze, fontosabbak is, mint a pasik ^^ - Szereted a háziállataidat ~ és ők is szeretnek engem ^^ - Szereted a gyerekeket ~ ööö... NEM! - Gondoskodsz a szüleidről ~ persze, nem hagyom, hogy unatkozzanak ^^ - Elmész vele shoppingolni ~ hát ha nekem is vásárol... xD - Segítesz neki kiválasztani a ruhákat ~ inkább én, mint a hülye stylistok >.< - Szereted a barátait ~ főleg Jint ^^ - Elmész vele egyet kocsikázni ~ ööö... szeretnék életben maradni ^^ - Alszol vele ~ csak alszunk? xD

Na szerintetek van esélyem, hogy Pi barátnője legyek? xD

Nobuta power chunyuuu~